2007. április 14. szombat
Tityó és Bambu foglecsípései. (alsó metszőkből 2-2 mm)
2007. április 16. hétfő
(reggel)
Először a jó hír: Polka ma éppen 1500 napos. Nem mintha különösebb jelentősége volna, inkább csak a kerek évforduló (pontosabban: nap-forduló) miatt, hát erre is jó a számítógép – ő számolta ki ... de ha úgy tetszik 4 éves és egy hónapos.
Rossz hírek: Bambupapa újra tüsszög, ha kijön kolbászolni, újra fogyott, képtelen visszahízni magát az esése előtti súlyra, és Titike is sokat fogyott megint, és újra beragadt a bal szeme és tegnap este már a mézestejtől is undorodva fordult el. Csak fél mililityót tudtam Tityóba belediktálni. 178 gramm szegénykém, (minimum 200-nak kéne lennie), nagyon immel-ámmal eszeget, viszont rengeteget iszik. Legalább iszik. Amúgy most kamillát iszik az egész banda, ez van az itatóvizükben.
A hét végén muszáj volt újra fogat csípnem Tityónál is Bambupapánál is az alsó metszőket.... így altatás nélkül a 4 degufog lecsípése sac per kábé 45 perces "szórakozás" – hanyattfekve (mármint a páciens:), csípő a kézben, óra indul…
A szörnyű tárgyat ismerik már, nem félnek tőle. A művelet nem először történik velük. Ha rágcsálgatja persze könnyebb dolgunk van, miután már ott van kéznél, akarom mondani szájnál, vagyis félig a szájban, csupán nem megfelelő helyen és pózban ugyebár. Ha nem rágcsálja, ha elfordítja a fejecskéjét az sem gond, vonzóvá kell tenni a dolgot, bekenni például a vágóéleket egy kis mazsolával, ilyen egyszerű… (…) és ilyenkor bizonyosodik be immár századszor és ezredszer, hogy a degu mennyire nem hülye! Pontosan tudja, hogy a fogcsípő mire való, pontosan tudja, hogy a fogait fogják lecsípni. Hát ha egy buta tyúk tudja, hogy mikor viszik kotlani és mikor levesbevalónak, (mert tudja és a maga módján szóvá is teszi!) akkor egy körülbelül 80-szor nagyobb IQ-jú deguállat (bocs az állat szóért!) hogy a fenébe ne tudná, hogy mit akar Mikk, kezében egy fényes lábköröm-csípővel. (Természetesen fogat csípni!) Úgyhogy miután belefárad az ember a sikertelen próbálkozásokba, hogy kvázi "megerőszakolja" a saját kedvenc degujá-ját (sic!) és már-már lemond a fogcsípésről és tudomásul veszi, hogy a "10 perc per fog" sebességet legfeljebb alulmúlni tudja, ha tudja, – mondom, mikor az ember (értsd: Mikk) úgy dönt magában, ámde ki nem mondva (nehogy megneszeljenek valamit!), hogy "majd rábeszélem őket, hogy több keményet rágcsáljanak, hogy jobban kopjon a foguk", akkor egy sóhaj többnyire elég is, valami olyat sugallsz, hogy: "kicsikém a te érdeked", meg olyat, hogy: "ha hagyod előbb végzünk, tudod" és az agyadba megrezdül egy húr, szinte hallod…, vagy meglátod a szemében, mintha mondaná, hogy "egy életem egy halálom, csípd le gyorsan Mikk barátom", és száj tátva – csatt! – és pittyputty már le is van csípve. Kettő milliméter! A bal oldaliból mondjuk.
Fentieket nem írom le még egyszer, tudniillik a másik fog (mondjuk a jobboldali) semmivel sem gyorsabb tortúra. Ha lehet mondani egy picit még macerásabb, hisz az előző (bal) élményt egy "jobbal" feledtetni?
Snitt.
Estére megtört a jég, Tityó borzasztó szomjas-éhes lehetett, mert összevissza 7 ml Whiskas tejet beszlopált (méz nélkül), szinte "együltő helyében". Egyébiránt borzasztóan néz ki, szeme be van ragadva újra, végbélnyílásán beszáradt híg világos színű bélsár. Egy szem kesudiót apró darabonként megevett most. Ezen felül semmit sem, mindent eldugdos, elás (erre van ereje?), két dugihely közt kreál egy harmadikat. Szegénykémnek időnként az orra is folyik (legalábbis nedvesen csillog a jobb oldali orrlika ahogy veszi a levegőt) és olykor prüszköl, mint az apja. Hálistennek a többiek mind jól vannak!
Folytatás:
klikk ide!>>> http://minior.blog.hu
